2013. május 17., péntek

Pünkösdi alkalmaink

Május 19. Pünkösd vasárnap:
  • Hidas: 8.30 órakor úv-i istentisztelet
  • Bonyhád: 10.00 órakor úv-i istentisztelet
  • Kismányok: 11.30 órakor úv-i istentisztelet
  • Alsónána: 15.00 órakor úv-i istentisztelet

Május 20. Pünkösd hétfő:
  • Hidas: 8.30 órakor Konfirmációi úv-i istentisztelet
  • Bonyhád: 10 órakor német nyelvő istentisztelet
  • Bátaapáti: 10.30 órakor úv-i istentisztelet
Tanévzáró istentiszteletek: Június 2-án mindhárom gyülekezetben.

Pünkösdi városi koncert

A Bonyhádi V.M. Művelődési Ház és a Bonyhádi Evangélikus Egyházközség szeretettel várja Önt és szeretteit a Bonyhádi Evangélikus Templomban 2013. május 20-án, Pünkösdhétfőn 18 órakor kezdődő Pünkösdi városi koncertjére.

Megjelent a Kisharang Pünkösdi száma!




Áldott Pünkösdi ünnepet kívánunk a gyülekezet minden tagjának!



2013. április 18., csütörtök

A Bonyhád-Hidas-Kismányok evangélikus gyülekezet orgonái


Győrffy István írása

Bonyhád

A bonyhádi templom 1795-1800 között épült. A gyülekezet ekkor Majos fíliája volt, 1816 óta önálló. Az első évekből nem maradt fenn orgonára vonatkozó adat. 1817-18-ban aztán a magyarországi későbarokk egyik jelentős mestere, a Kistormáson működő Märtz Ádám (1777-1831) épített a templom számára idehaza akkoriban tekintélyes méretűnek számító, kétmanuálos, 17 regiszteres orgonát. Ezt a hangszert a bonyhádi presbitérium 1931-ben, a mai orgona építésekor átadta az ekkor létesült szekszárdi gyülekezetnek. Ma is működik szekszárdi templomunkban, 1991-ben az Aquincum üzem restaurálta.

Alsónána


Krähling Dániel írása

1912-ig Bátaapáti filiája. Jelenlegi temploma 1868-ban épült neogót stílusban. A kitelepítés után megmaradt gyülekezet elöregedett (a gyerekek elvándoroltak), a jelenlegi létszám 17 lélek, istentiszteleten jelen vannak 3-4-en. A templomot a kitelepítettek tataroztatták 1994-ben. 1988 óta Bonyhád szórványa.

Bátaapáti gyülekezetének története

Krähling Dániel írása

Eredetileg Mercy birtok, lakossága a Pfalzból érkezett. 1731-ben alkalmaznak tanítót, 1736-tól Kismányok filiája. Klimó György pécsi püspök (1751-1777) katolizálási törekvését, a kismányoki lelkész elűzését Mercy nem engedélyezte (1763), de azt nem tudta megakadályozni, hogy a gyülekezet (150 család) a cikói plébánia iurisdictio-ja alá rendeltessék (1770). Ez egyrészt lehetetlenné tette, hogy a kismányoki lelkész a faluba jöjjön, másrészt anyagi terheket (stóla- és adófizetést) és a plébános önkényének való kiszolgáltatottságot (imaház-bezárás, stb.) jelentett.

2013. április 17., szerda

A kismányoki gyülekezet története


Krähling Dániel írása

Az 1781-ben megjelent türelmi rendelet kihirdetése után elődeink éltek a lehetőséggel, és szervezni kezdték a templom építését. Az alapkő-letétel 1785. november 2-án történt. A falat még abban az évben 1.rőf magasságig fölfalazták. Az építkezést 35 teljes vagyonos gazda és 12 földbirtokos gazda indította el, és saját erőből fejezte be. Adakozással, munkát és fáradtságot nem ismerve semmi áldozat nem volt számukra terhes a nagy mű érdekébe. És Isten velük volt, az Ő hatalma segítette a vállalkozásukat. Már a következő évben elkészült volna a templom, ha előre nem látott akadályok nem történnek. Alig 2 év múlva, 1788 nagypéntekjén már a templomban tartottak istentiszteletet. Belső kialakulásában még nagyon sok hiányosság volt, a régi kis templomból hozták a szószéket, oltárt és az oltárt...

A hidasi gyülekezet története

Krähling Dániel írása

Eredetileg három faluból állt: Ráchidas, Magyarhidas, Némethidas. Ráchidast ev. és ref. németek mel?lett szerbek is lakták, utóbbiakat Trianon után "repatriáltak". Magyarhidas magyar lakossága a 30-as években a Dráva mellé költözött, mert a Hidason hátrahagyott ingatlanainak a négyszeresét kapta ott. Az elárvult magyar református templom harangját kellő csinnadrattával a Kálvin-téri templomban he?lyezték el, dokumen?tá?landó, hogy íme, a svábok megették a magyarokat...

A bonyhádi gyülekezet története

Krähling Dániel írása

A török hódoltság után a néptelen Bonyhád Schilson báró birtoka, később kerül a Perczel család tulajdonába. A megművelt terület ekkor 200 ha, a többi 6000 erdő. A majorság a tolnai oldalon közvetlenül a Baranya megyével közös határra települt a Pécsre vezető út jobb oldalán. Vele szemben az út másik oldalán 12 jobbágytelket alakítottak ki, ez a városrész a "Zwölwer". Beljebb, a jelenlegi városközpont és a majorság között, épültek a járási közigazgatás épületei és az iparosok utcái. A városközpontot a Morvaországból érkező zsidóság foglalta el....